A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 8. § (1) bekezdése szerint az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.
Az Nkt. rendelkezése szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. [Nkt. 8. § (2) bekezdése]
Ez a kötelezettség idén azon gyermekekre vonatkozik, akik 2020. szeptember 1. előtt születtek, és még nem járnak óvodába.
Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a kerületben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. [Nkt. 8. § (1) bekezdés].
A beíratás időpontja: 2023.04.24.-27.-ig
Délelőtt 8:00 – 11:30
Délután 13:00 – 16:00
Az első óvodai foglalkozási nap/ a nevelési év első napja: 2023. szeptember 1. (péntek)
(Ezen a napon kerül átvételre az eddig bölcsődésben elhelyezett, óvodába felvett gyermek is.)
A nevelési év utolsó napja: 2023. augusztus 30. (péntek)
NYÍLT NAPOK
Szeretettel várjuk nyílt napjaink alkalmából a leendő óvodás gyermekeket és szüleiket!
Időpont:
2023. április 19. szerda (délelőtt: 9:00 – 11:30, délután: 15:00 – 16:30)
2023. április 20. csütörtök (délelőtt 9:00 – 11:30)
A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok
- Óvodai felvétel iránti kérelem
- A gyermek nevére kiállított személyazonosságot igazoló hatósági igazolványokat, és lakcímet igazoló hatósági igazolvány
- A gyermek születési anyakönyvi kivonata
- A gyermek TAJ kártyája
- A kötelező oltásokat tartalmazó gyermek egészségügyi kiskönyv
- Sajátos nevelési igényű gyermek esetén a szakértői vélemény másolata
- a beírató szülő személyazonosságát igazoló hatósági igazolványokat és lakcímet igazoló hatósági igazolvány
Felvételi eljárásrend
Az Nkt. 49. § (1) bekezdése szerint az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A gyermek az óvodával jogviszonyban áll.
Az bekezdés alapján a települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda).
Az Nkt. 83. § (2) b) bekezdése szerint a fenntartó dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontjáról. Az óvodai beiratkozásra a Rendelet 20. §-a alapján minden év április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal
a) közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján,
b) közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon, valamint
c) tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot, amennyiben a fenntartó nem települési önkormányzat.
A Rendelet 20. § (2) bekezdése alapján a szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban, vagy az óvodalátogatási kötelezettség alól felmentését kérni.
Az Nkt. 94. § (1) bekezdése alapján felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy a gyermekek óvodai felvételével kapcsolatos kérdéseket, a kötelező felvételt biztosító óvodába történő felvétel tekintetében az életvitelszerű ott lakás feltételeit, az óvodai felvétel eljárási rendjét, az óvodai nevelésben való kötelező részvétel teljesítésével kapcsolatos feladatokat rendeletben állapítsa meg.
Felvételi körzet:
Az Nkt. 49. § (3) bekezdése értelmében az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda).
Életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot. [Rendelet 20. § (9) bekezdés]
Ha az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható. [Rendelet 20. § (10) bekezdés]
Budapest IX. kerület egyes óvodai körzeteiben eltérő a gyermeklétszám, ezért a felvételi szempontok sorrendje a következő:
- A gyermek tárgyév augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti és az óvoda felvételi körzetében lakik. [Nkt. 8.§ (2) bekezdés, 49. § (3) bekezdés]
- A gyermek sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság kijelölte az adott óvodát.
- A gyermek halmozottan hátrányos helyzetű.
- A gyermek felvételét a Gyámhatóság kezdeményezte.
További szempontok:
- A gyermek testvére az adott intézménybe jár.
- A gyermek Ferencvárosban lakik.
- A gyermek szülője az intézmény dolgozója.
- A szülő a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában, vagy annak fenntartásában lévő intézményben köztisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.
Amennyiben a Szakértői Bizottság a szakértői véleményben vagy a Gyámhatóság határozatban az adott intézményt jelölte ki, az óvodavezető nem mérlegelhet, köteles a gyermeket felvenni.
Egyedi méltányossági esetek:
- A gyermeket a szülő egyedülállóként neveli.
- A gyermeket időskorú neveli vagy a gyermekkel együtt a családban három vagy több gyermeket nevel.
- Fogyatékkal élő szülő neveli a gyermeket.
Az előjegyzés során minden szülő kap egy igazolást az előjegyzésbe vételről. (2. számú melléklet)
Döntés:
A Rendelet 20. § (4) bekezdés szerint, az óvoda vezetője
a) az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban (3. számú melléklet),
b) a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában (4. számú melléklet)
közli a szülővel.
Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.
A szülő, ha azt az óvodai beiratkozás napján – az elektronikus elérhetőségének megadásával – kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került [Rendelet 20. § (1d) bekezdés]. A határozat nem kiküldhető elektronikus formában, csak a felvétel vagy az elutasítás ténye közölhető.
A felvétellel kapcsolatos döntés nem nyilvános! (Névsor, egyéb beazonosításra alkalmas adat nem kerülhet nyilvánosságra.)
Fellebbezés:
Az Nkt. 37. § (2) bekezdése alapján az óvoda döntése ellen a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek érdekében eljárást indíthat. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet a szülő az óvodavezetőnél nyújthatja be (5. számú melléklet).
Az óvodavezető a jogorvoslati eljárást megindító kérelmet, az ügy összes iratával nyolc napon belül – elbírálás céljából – a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez küldi meg.
Az Nkt 37. § (3) bekezdés szerint a fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést.
Az Nkt. 37. § (4) bekezdés szerint az eljárásban a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a jegyző járhat el.
Az Nkt. 38. § (1) bekezdése alapján a fenntartó a 37. § (3) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, a döntést megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja.
Az Nkt. 38. § (3) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelem elbírálása során a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az Nkt. 38. § (4) bekezdése szerint a szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt megtámadhatja. A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.
Az Nkt 38. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmény döntése végleges, ha a 37. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A közlésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Nyilvántartás:
A Rendelet 20. § (8) bekezdése szerint az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata.
Az Nkt. 53.§ (1) bekezdése értelmében, megszűnik az óvodai elhelyezés, ha
a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,
b) a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására,
c) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,
d)az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.
Óvodakötelesek nyilvántartása:
Nkt 45.§ (8) bekezdése alapján a hivatal gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek és a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból adatot közöl a területileg illetékes kötelező felvételt biztosító óvodák, iskolák fenntartói számára.
Óvodakötelezettség külföldön történő teljesítése:
A Rendelet 20. § (2) bekezdése alapján a szülő – a bölcsődei ellátásban részesülő gyermek kivételével – az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban, vagy az óvodalátogatási kötelezettség alól felmentését kérni. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a hivatalt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni az óvodavezetőt.
A külföldre távozó gyermekek szülei a bejelentési kötelezettségüket a www.oktatas.hu oldal Köznevelés menüpontjának Külföldre távozás bejelentése pontjából, vagy a https://www.oktatas.hu/kozneveles/kulfoldre_tavozas_bejelentese linken elérhető elektronikus űrlap kitöltésével és postai úton történő beküldésével tudják teljesíteni.
Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése:
Az Nkt. 47. § (1) bekezdése szerint a sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
Az Nkt. 47. § (2) bekezdés szerint a szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.
A Rendelet 20. § (7) bekezdése szerint, a kijelölt óvoda vezetője a megküldött szakértői vélemény vagy a járási hivatal határozata alapján értesíti a hivatalt, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be.
(Az SNI gyermekeket integráltan ellátó intézmények jegyzékét a 6. számú melléklet tartalmazza.)
Nem magyar állampolgárságú gyermek:
A nem magyar állampolgár kiskorú óvodai beíratásánál a szülőnek igazolnia kell – az óvodai előjegyzéshez szükséges okiratokon túl azt is -, hogy milyen jogcímen tartózkodik a gyermek Magyarország területén, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét. [Rendelet 90. § (3) bekezdés a) pont és Nkt. 41.§ (4) bekezdés a) – b) pont]
Ha Magyarország területén élő, tartózkodási engedéllyel nem rendelkező kiskorú nem magyar állampolgár kéri felvételét a nevelési intézménybe, a felvételkor igazolnia kell, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos feladatokat ki látja el. [Rendelet 185. § (1) bekezdés]
Nkt. 92.§ (1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá Magyarországon, ha
a)menekült, oltalmazott, menedékes, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 25/B. § (1) bekezdés b) pontja alapján befogadott jogállású,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, vagy Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.
(2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.
(3) A Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár, ha megfelel az Nkt. 92. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.
Nem óvodaérett gyermek:
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42/A. § (2) bekezdése értelmében, ha a gyermek, harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, bölcsődei ellátás keretében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig.