A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 8. § (1) bekezdése szerint az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.
Az Nkt. rendelkezése szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. [Nkt. 8. § (2) bekezdése]
Ez a kötelezettség idén azon gyermekekre vonatkozik, akik 2021. szeptember 1. előtt születtek, és még nem járnak óvodába.
Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a kerületben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. [Nkt. 8. § (1) bekezdés].
A beíratás időpontja: 2024.04.22.-25.-ig
Délelőtt 8:00 – 11:30
Délután 13:00 – 16:00
Az első óvodai foglalkozási nap/ a nevelési év első napja: 2024. szeptember 2. (hétfő)
(Ezen a napon kerül átvételre az eddig bölcsődésben elhelyezett, óvodába felvett gyermek is.)
A nevelési év utolsó napja: 2025. augusztus 29. (péntek)
NYÍLT NAPOK
Szeretettel várjuk nyílt napjaink alkalmából a leendő óvodás gyermekeket és szüleiket!
Időpont:
2024. április 17. szerda (délelőtt: 9:00 – 11:00, délután: 15:00 – 16:30)
2024. április 18. csütörtök (délelőtt 9:00 – 11:00)
A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok
- Óvodai felvétel iránti kérelem
- A gyermek nevére kiállított személyazonosságot igazoló hatósági igazolványokat, és lakcímet igazoló hatósági igazolvány
- A gyermek születési anyakönyvi kivonata
- A gyermek TAJ kártyája
- A kötelező oltásokat tartalmazó gyermek egészségügyi kiskönyv
- Sajátos nevelési igényű gyermek esetén a szakértői vélemény másolata
- a beírató szülő személyazonosságát igazoló hatósági igazolványokat és lakcímet igazoló hatósági igazolvány
Felvételi eljárásrend
Beiratkozás:
Az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.
Az Nkt. 49. § (1) bekezdése szerint az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A gyermek az óvodával jogviszonyban áll.
Az Nkt. 49. § (3a) bekezdése értelmében az óvodai jogviszony a beíratás napján jön létre. A gyermek az óvodai jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az óvoda házirendje egyes jogok gyakorlását az első nevelési év megkezdéséhez kötheti.
Az Nkt. 83. § (2) b) bekezdése szerint a fenntartó dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról. Az óvodai beiratkozásra a Rendelet 20. §-a alapján tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal
a) közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján,
b) közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon, valamint
c) tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot, amennyiben a fenntartó nem települési önkormányzat. A Rendelet 20. § (2) bekezdése alapján a szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban, vagy az óvodalátogatási kötelezettség alól felmentését kérni.
Felvételi körzet:
Az Nkt. 49. § (3) bekezdés alapján a települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda).
Életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodaigazgató, illetve az óvodaigazgató vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot. [Rendelet 20. § (9) bekezdés]
Ha az óvodaigazgató, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodaigazgató, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodaigazgató, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható. [Rendelet 20. § (10) bekezdés]
Budapest IX. kerület egyes óvodai körzeteiben eltérő a gyermeklétszám, ezért a felvételi szempontok sorrendje a következő:
- A gyermek tárgyév augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti és az óvoda felvételi körzetében lakik. [Nkt. 8.§ (2) bekezdés, 49. § (3) bekezdés]
- A gyermek sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság kijelölte az adott óvodát.
- A gyermek halmozottan hátrányos helyzetű.
- A gyermek felvételét a Gyámhatóság kezdeményezte.
További szempontok:
- A gyermek testvére az adott intézménybe jár.
- A gyermek Ferencvárosban lakik.
- A gyermek szülője az intézmény dolgozója.
- A szülő a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencvárosi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) Polgármesteri Hivatalában, vagy az Önkormányzat fenntartásában működő intézményben dolgozik.
A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 16. § (2) bekezdése értelmében a szakértői bizottság az összeállított intézményjegyzék alapján tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján sajátos nevelési igényű gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben, a fejlesztő nevelésben-oktatásban részt vehet, tankötelezettségének eleget tehet. A köznevelési, illetve szakképző intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül. Ha a szülő által választott óvoda, iskola nem azonos a kötelező felvételt biztosító óvodával, iskolával, és az óvoda, az iskola a gyermeket, a tanulót a nem veszi fel, a szakértői bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti, kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát határozza meg az óvodai nevelés, az iskolai nevelés, oktatás ellátására.
Egyedi méltányossági esetek:
- A gyermeket a szülő egyedülállóként neveli.
- A gyermeket időskorú neveli vagy a gyermekkel együtt a családban három vagy több gyermeket nevel.
- Fogyatékkal élő szülő neveli a gyermeket.
Az előjegyzés során minden szülő kap egy igazolást az előjegyzésbe vételről. (2. számú melléklet)
Döntés:
A Rendelet 20. § (4) bekezdés szerint, az óvoda igazgatója
a) az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban (3. számú melléklet),
b) a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában (4. számú melléklet)
– a szülő hozzájárulása esetén elektronikus úton –közli a szülővel.
A szülő, ha azt az óvodai beiratkozás napján – az elektronikus elérhetőségének megadásával – kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került [Rendelet 20. § (1d) bekezdés]. A határozat nem kiküldhető elektronikus formában, csak a felvétel vagy az elutasítás ténye közölhető.
A felvétellel kapcsolatos döntés nem nyilvános! (Névsor, egyéb beazonosításra alkalmas adat nem kerülhet nyilvánosságra.)
Fellebbezés:
Az Nkt. 37. § (2) bekezdése alapján az óvoda döntése ellen a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek érdekében eljárást indíthat. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet a szülő az óvodaigazgatónál nyújthatja be (5. számú melléklet).
Az óvodaigazgató a jogorvoslati eljárást megindító kérelmet, az ügy összes iratával nyolc napon belül – elbírálás céljából – a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez küldi meg.
Az Nkt 37. § (3) bekezdés szerint a fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést.
Az Nkt. 37. § (4) bekezdés szerint az eljárásban a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a jegyző járhat el.
Az Nkt. 38. § (1) bekezdése alapján a fenntartó a 37. § (3) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, a döntést megváltoztathatja, vagy a döntést megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja.
Az Nkt. 38. § (3) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelem elbírálása során a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az Nkt. 38. § (4) bekezdése szerint a szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt megtámadhatja. A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.
Az Nkt 38. § (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmény döntése végleges, ha a 37. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A közlésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Nyilvántartás:
Nkt 45. § (8) bekezdése alapján a hivatal gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek és a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból adatot közöl a területileg illetékes kötelező felvételt biztosító óvodák, iskolák fenntartói számára.
A Rendelet 20. § (8) bekezdése szerint az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata.
Óvodai elhelyezés megszűnése
Az Nkt. 53. § (1) bekezdése értelmében, megszűnik az óvodai elhelyezés, ha
a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,
b) a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására,
c) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,
d)az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.
Óvodakötelezettség külföldön történő teljesítése:
A Rendelet 20. § (2) bekezdése alapján a szülő – a bölcsődei ellátásban részesülő gyermek kivételével – az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban, vagy az óvodalátogatási kötelezettség alól felmentését kérni. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a hivatalt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni az óvodaigazgatót.
A külföldre távozó gyermekek szülei a bejelentési kötelezettségüket a www.oktatas.hu oldal Köznevelés menüpontjának Külföldre távozás bejelentése pontjából, vagy a https://www.oktatas.hu/kozneveles/kulfoldre_tavozas_bejelentese linken elérhető elektronikus űrlap kitöltésével és postai úton történő beküldésével tudják teljesíteni.
Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése:
Az Nkt. 47. § (1) bekezdése szerint a sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
Az Nkt. 47. § (2) bekezdés szerint a szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.
A Rendelet 20. § (7) bekezdése szerint, a kijelölt óvoda igazgatója a megküldött szakértői vélemény vagy a tankerületi központ határozata alapján értesíti a hivatalt, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be.
(Az SNI gyermekeket integráltan ellátó intézmények jegyzékét a 6. számú melléklet tartalmazza.)
Óvodakötelezettség alóli szülői felmentési kérelem:
Az Nkt. 8. § (2) bekezdése értelmében, a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő – tárgyév április 15. napjáig benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, különös méltánylást érdemlő esetben, – ha a szülő a gyermek negyedik életévének betöltését megelőzően már kérelmezte, úgy újabb – kérelem alapján annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: felmentést engedélyező szerv) felmentheti a gyermeket az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő, továbbá tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében az Eütv. 89. §-a szerinti általános járóbeteg-szakellátásban, vagy az Eütv. 91. §-a szerinti általános fekvőbeteg-szakellátásban részt vevő szakorvos rendelhető ki. Tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében a kérelem a tárgyév április 15. napja után is benyújtható. Az eljárási határidő ötven nap.
A Rendelet 20. § (2c) bekezdése értelmében a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett, három éves kort betöltött, valamint az Nkt. 8. § (1) bekezdése szerinti harmadik életévét be nem töltött gyermek szülője a nevelési év közben kérheti felvételét az óvoda igazgatójánál, annak érdekében, hogy a gyermek részt vehessen az óvodai foglalkozásokon.
Nem magyar állampolgárságú gyermek:
A nem magyar állampolgár kiskorú óvodai beíratásánál a szülőnek igazolnia kell – az óvodai előjegyzéshez szükséges okiratokon túl azt is -, hogy milyen jogcímen tartózkodik a gyermek Magyarország területén, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét. [Rendelet 90. § (3) bekezdés a) pont és Nkt. 41.§ (2) bekezdés a) – b) pont]
Ha Magyarország területén élő, tartózkodási engedéllyel nem rendelkező kiskorú nem magyar állampolgár kéri felvételét a nevelési-oktatási intézménybe, a felvételkor igazolnia kell, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos feladatokat ki látja el. [Rendelet 185. § (1) bekezdés]
Nkt. 92.§ (1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá Magyarországon, ha
a)menekült, oltalmazott, menedékes, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 25/B. § (1) bekezdés b) pontja alapján befogadott jogállású,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozik és huzamos tartózkodási jogosultsággal, vagy Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.
(2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.
(3) A Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár, ha megfelel az Nkt. 92. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.
Nem óvodaérett gyermek:
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42/A. § (2) bekezdése értelmében, ha a gyermek, harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, bölcsődei ellátás keretében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig.